A VHS digitalizálás menete. Hogyan ( ne ) csináljuk?

Az internetet böngészve nagyon egyszerűnek tűnik a házi videók digitalizálásának receptje:

" Vegyél egy néhány ezer forintba kerülő USB-s digitalizáló kütyüt, dugd össze a videómagnóddal és a számítógépeddel, vedd fel, írd ki DVD lemezre és már kész is vagy, nézheted is a tévén. "

Sajnos kénytelen vagyok azt mondani, hogy bárcsak ilyen egyszerű lenne! De nem az. Hogy miért? 

Először is ezért:

A képen balra egy már említett olcsó készülék, jobbra pedig egy a digitalizálás céljára kialakított professzionális videószerkesztő-kártya látható.

A kettő között igen jelentős árkülönbség van, ami természetesen egyben nem elhanyagolható minőségi különbséget is jelent és esetünkben ez igen lényeges szempont. Mivel nyilván nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségben digitalizáljuk a nekünk kedves emlékeinket!

És akkor még nem is szóltunk a digitalizálás közbeni kísérletezgetésre elpazarolt rengeteg időről, mert azt egy pillanatra se gondolja senki, hogy varázsütésre profi digitalizáló szakemberré válik! 

Akkor viszont hogyan csináljuk ( mi ), hogy jó is legyen?

Először is kell egy jó minőségű és kifogástalan állapotban lévő videómagnó. Az otthon évek óta használaton kívül porosodó, soha nem karbantartott, nyúzott eszközünkkel eleve kudarcra vagyunk ítélve. Kopott, elpiszkolódott, bizonytalan szalagvezetésű készülékek lehetetlenné teszik az érdemi munkát. Aztán szerezzünk be egy nagyjából 80 - 100 ezer forintos nagyságrendbe kerülő digitalizálókártyát. Ennél olcsóbban esetleg használt eszközként lehet ilyenekhez hozzájutni, de sajnos tény, hogy pár ezer forintos befektetéssel nem ússzuk meg.
Ha legalábbis az eredeti, szalagról lejövő minőséget szeretnénk látni, bármit is állítanak az olcsó kütyükhöz mellékelt leírások. Ezen kívül szükséges egy megfelelő, lehetőleg erre a célra optimalizált számítógép/laptop és egy jó videószerkesztő program amit természetesen kezelni is tudni kell.

Valamint nem utolsósorban szükség lesz némi elméleti ismeretre a számítástechnika és a videotechnika világából. Ha így első olvasásra fogalma sincs a keves olvasónak arról, hogy mit jelentenek az MPEG2, AVI, DV-AVI, H264, kodek, kompozit, PAL, SECAM, NTSC, félkép sorrend, bitráta, blokkosodás, hang elcsúszás, stb. kifejezések, akkor kár is belefognia a munkába, mert csak  kudarcként fogja megélni a próbálkozást.

Inkább bízza az egészet egy olyan szakértőre, akinek rendelkezésére állnak a megfelelő eszközök, és a szükséges tudás is!

Például ránk.